Az inzulinrezisztencia hatékony kezelésének 4 alappillére

Ha még nem hallottál az inzulinrezisztenciáról, akkor itt olvashatsz róla részletesebben. Az inzulinrezisztencia kezelése 4 pilléren nyugszik. Melyek ezek, és mi a hatékony inzulinrezisztencia-kezelés titka? Cikkünkből kiderül.

1. Étrend, diéta

Az kezelés alapja, hogy az IR-es egy számára személyre szabott étrendet tart, melynek neve a közismert 160 grammos diéta.

Mik a főbb jellemzői ennek az étrendnek?

• Napi többszöri étkezés, megfelelő étkezési ritmus
  A napi meghatározott szénhidrát mennyiségét több kisebb étkezésre osztjuk el. Optimális esetben 4-6X étkezik egy IR-es, kb. 2-4 óránként.

• Élelmiszerek válogatása
  Az étrendben kiemelten fontos, hogy az élelmiszerek és ételek hozzáadott cukortól mentesek legyenek. Másik fontos tényező, hogy rostdúsan próbáljuk meg összeállítani az étrendet, emiatt nagyobb figyelmet kapnak a teljes kiőrlésű élelmiszerek, valamint a zöldségek és a gyümölcsök. Egyes esetekben az élelmiszerek zsír- és fehérjetartalmát is figyelemmel kell követni.

• Napi szénhidrát mennyisége
  A napi szénhidrátmennyiséget egyénre kell igazítani. Körülbelül 120 g-tól 240 g-ig terjedően mindenkire megtalálhatjuk a neki valót. A ch-mennyiséget több tényező befolyásolhatja, pl.: nem, kor, fizikai aktivitás, étvágy… Van, akinek a 160 g ch-mennyiség teljesen megfelel, de van, akinek a csupán 120-130 g ch-mennyiség elegendő.

• Szénhidrátok napi elosztása
  Szervezetünk inzulin iránti érzékenysége napszakonként változik, ennek a napi szénhidrátelosztásban is szerepe van. Fontos szabály, hogy minden étkezésnek kell szénhidrátot tartalmaznia! A klasszikus napi 160 gramm így oszlik el, de személyre szabottan ez is változhat.
  
  160 g ch / nap:
  • reggeli: 30g
  • tízórai: 20g
  • ebéd: 50g
  • uzsonna: 20g
  • vacsora: 40g

• Szénhidrátok minősége
  A szénhidrátokat felszívódásuk alapján gyorsként és lassúként csoportosítjuk.
  Gyors szénhidrátot tartalmaznak leginkább: gyümölcsök, gyümölcslevek, tej, kefir, joghurt.
  Lassú szénhidrátot tartalmaznak: teljes kiőrlésű élelmiszerek, zöldségek, egyes olajos magok…
  Az alábbiakban az IR-étrendben klasszikusan ajánlott szénhidrátfelosztást láthatod a felszívódásukat tekintve, étkezésenként:
  
  
  • reggeli: csak lassú
  • tízórai: fele lassú, fele gyors
  • ebéd: 2/3 lassú, 1/3 gyors
  • uzsonna: gyors
  • vacsora: csak lassú (ha nincs utána utóvacsora)

• Folyadékfogyasztás
  Az IR-étrend egy rostdús étrend, melyben, ha nem párosul mellé elég folyadékfogyasztás, akkor komoly diszkomfortérzés, puffadás vagy székrekedés alakulhat ki. Javasolt a napi minimum 2 liter folyadék elfogyasztása.

2. Testmozgás

A diétát rendszeres testmozgással célszerű kiegészíteni. Ha korábban semmit sem mozogtál, akkor kezdetben a rendszeres séta is nagyon sokat számíthat.
Próbálj olyan sportot/mozgást választani, amit élvezel is, ne csak azért járj, mert kötelező.
A sport inzulinérzékennyé teszi a sejtjeidet, így a terápia fontos részét képezi.

3. Gyógyszeres kiegészítés

Ha a szakorvos úgy ítéli meg, gyógyszeres kezelést is javasolhat. Önmagában a gyógyszer nem elég a kezelésben, a diéta (és a mozgás) elengedhetetlen.

3. Lelki pillér

Az egészséges pszichés háttér fontos összetevője a sikeres kezelésnek. Mint minden egyéb esetben, a stresszt IR esetén is javasolt csökkenteni, mivel a stresszhormonok jelentősen ronthatják az egészségügyi állapotot.

Az étrendet tekintve mindig figyelembe kell venni a személy egyéni toleranciáit. Mind a szénhidrát mennyiségét, napi elosztását, az étkezések ritmusát a páciens egyéniségéhez kell igazítani, személyre kell szabni! Mindebben kérd dietetikus szakember segítségét!